Petíciót indítottak a hallgatók a Károlin megszűnő mester- és posztgraduális képzésekért

Több alapképzést érintő specializációt, mester és posztgraduális képzést is megszüntetnek majd szeptembertől a Károli Református Egyetem Bölcsésztudományi Karán. A hallgatók a közös összefogás erejében reménykednek a döntés visszavonásával kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Január elején számoltunk be arról, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem fognak elindítani. Azóta az egyetem hallgatói számára az is kiderült, hogy nem csak a mesterképzések, de egyes BTK-s alapképzések specializációit is érinti a fenntartói döntés, így petíciót indítottak a képzések megtartása érdekében.

Többek között érinti

  • a magyar alap- és mesterképzést,
  • a szabad bölcsészetet,
  • az osztatlan mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári,
  • dráma- és színházismeret tanári képzést, és ennek specializációit.

„Petíciónk célja, hogy a meg nem indokolt döntést megváltoztassuk, és maradhassunk az egyetemen, illetve szeretett és tisztelt oktatóink állása és státusza megmaradjon.”

– fejezték ki az aggodalmukat a petíciót készítő diákok.

A petíció szövegében a hallgatók kitérnek arra is, hogy hasonló események zajlottak le a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Germanisztika Tanszékével, ahol 32 év után megszűnt az oktatás. Bár erről utóbb kiderült, hogy átcsoportosítások történnek, nem konkrét eltörlésről van szó, viszont a PPKE ott tanuló hallgatói és tanító oktatói átkerülhetnek a Károlira, hogy ott fejezzék be a tanulmányaikat.

Erre reflektálva fogalmazták meg a hallgatók, hogy „jogunk van ott és azt tanulni, amit szeretnénk.” Illetve arra buzdítják az embereket, hogy segítsenek nekik, és álljanak ki velük közösen a Károli bölcsészkaráért.

A petíciót ezen a linken keresztül tudjátok aláírni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.